Invasion of the Meerkats

Every country has its own symbolic animal. They don't necessarily live in this country, but everyone adores them. You can buy them everywhere on magnets, on postcards or in a toy shop, or even as the picture above shows as a decorative piece. Suprisingly this animal is the Meerkat in England. I have no idea why - but no doubt they conquered the whole country with their smarmy faces. 

------------- 

Minden országnak megvan a maga szimbolikus állata, ami a legjobban kifejezi az adott nép lelkét. Ez az állat, ami plüssként, hűtőmágnesként, kulcstartó formában mindenütt kapható. De szerepel reklámokban, mesékben is. Ez az állat nem feltétlenül él az adott helyen, sőt, általában az emberek, akik ott élnek, nem is veszik észre, hogy ennyire imádják - de nincs kétség. Aki alaposan körbenéz Coventry boltjaiban, annak számára nem lehet kétséges, az angolok kedvenc állata a rókamanguszta..

Walk of fame

If I mention the " walk of Fame" you may assosiate it with Hollywood and the celeb lifestlye. Oh, you are so wrong! I just discovered that Coventry also has a star promenade dedicated to the city's famous citizens. Maybe these names are not as shiny as the ones in Los Angeles, but it's good to touch these stars, like the one of Frank Whittle. Do you remember him?

------------------

Ha azt mondom, "Hírességek sétánya" fogadjunk mindenki rögtön Hollywoodra gondol és a sok sztárra, akik nyomják a kezük az agyagba. Pedig Coventrynek is van egy saját csillagsora, amely a város híres szülötteivel van teleszórva. Jó, elismerem - magyar szemmel nézve ezek totálisan ismeretlen nevek. Én is csak Frank Whittle nevét ismertem fel, a többi mind sötét folt. Korábban nem hallottam sem Philip Larkin költőről, sem a The Specials nevű együttesről. De azért jó érzés látni ezeket a csillagokat. Itt, a földön. Közöttünk.

Crying Poppies

Flowers have power. You can express your feelings with them, your love, your sorrow or your grief. But I had never heard about the meaning of the poppies. When we arrived to the UK, I didn't understand why there were a lot of poppies pinned the people's coats. So I asked one guy who sold little pin-poppies, what it meant. He told me that after the first World War all the French and German battlefields where the soldiers died were covered with poppies, because this was the only plant that could grow on this barren land. Since then the scarlet red colour of this flowers is associated with blood and the lost lives of the soldiers and poppies became the symbol of the soldiers, who died on duty. On the 11th of November the UK celebrates Rememberance Day, when everyone can think about the loved ones in their families who died at war. At this time of the year every memorial place receives a new wreath, made of poppies to remember the soldiers who died for their country.  

---------------------- 

 A virágoknak mágikus erejük van - ezerféle érzelmet tudunk velük kifejezni. Szerelmet, vágyakozást, gyászt - de soha nem hallottam korábban arról, hogy a pipacs törékeny virágai is jelentéssel bírnak. Amikor Angliába érkeztünk, feltűnt, hogy nagyon sok ember kabátján látok pici műanyag pipacs-kitűzőt. Fogalmam sem volt róla, hogy mit jelenthet ez, így amikor találkoztam egy árussal, megkérdeztem tőle. Ő mesélte el nekem, hogy november 11. nagyon fontos ünnep Angliában, az Emlékezés napja, amikor minden család a háborúban életét vesztett családtagját, ősét siratja, rá emlékezik. És miért pont pipaccsal? Hát mert az első világháborúban a vérrel borított harcmezőkön ez volt az egyetlen virág, amelyik megélt, virággal borítva sok-sokezer halott katona jeltelen sírját. A vörös virágok olyanok voltak, mint a lángoló, vérrel borított gyászmezők. A pipacsokat amúgy veterán katonák árulják, és a befolyt jövedelem a katonaözvegyek családjaihoz kerül. A kitűzőt pedig  nem csak egy nap hordják az angolok, mint mi a kokárdát, hanem heteken át - még a tévébemondók, és a királyi család tagjai is. A háborús emlékművekhez pedig ilyenkor ugyanilyen pipacsokból font koszorú kerül. Az összes katona emlékére, aki a hazájáért áldozta életét.Ezt a lebombázott Coventry katedrálisban fotóztam.

Angelic inspiration

Today angels seem to be making a reapperance. More and more people believe that they walk among us, and help those who need it. The idea that every living being has its attendant spirit is shared by many cultures and is very popular. To see an angel at the gate of a catholic church is not a big suprise - but I am really charmed by the graceful and eery face of this one, at the west wing of the old cathedral.

 ------------------ 

Az angyalok ellentmondva minden ésszerűségnek, népszerűbbek, mint valaha. Racionális korunkban egyre több ember hisz benne, hogy az angyalok köztünk járnak és segítenek annak, aki bajba kerül. Az gondolat persze több ezer éve népszerű, és szinte minden kultúrában jelen van. És angyalt látni egy katedrális ajtaja mellett nem is nagy meglepetés. Engem mégis elbűvölt ennek a bájos és titokzatos angyalnak az arca, aki a régi Katedrális nyugati oldaláról mosolyog le a turistákra.

Green Man

The green man is actually not green and it's not a whole man - just a face. A very ugly, strange face surrounded with leaves and other brances that have sprouted from the mouth or the nostrils. Oddly enough these frightening pagan faces are on the walls, pillars and doors of average churches - no one knows exactly why. There are lots of theories: nature gods, fertility symbols, wine spirits or vegetative demons. Dozens of fascinating ideas, but there are just a few things we know for sure: they are almost always male figures and always rather bestial ones. In the backyard of St. John the Baptist's I found a spectacular wooden door with some creepy faces. Here is my favourite.

---------

A "green man" azaz a zöld ember az angol folklór szerves része. Fura módon nem zöld és a legtöbbször nem is ember, inkább valami fura állatias arc néz ránk a burjánzó levelek közül, amelyek nemcsak körbeveszik az ijesztő figurát, hanem bele is folynak a szájába, orrlyukaiba, még ijesztőbbé varázsolva a faragványt. Senki nem tudja, hogy ezek az alakok mit szimbolizálnak - termékenységistenek, bor-szimbólumok, növény-démonok, erdei lelkek? Rengeteg elmélet és könyv született már róluk, merthogy nincsenek kevesen, csak nem nagyon szoktuk észrevenni őket. Fura módon rengeteg templomban megtalálhatóak, (legutóbb a Halászbástyán fotóztam egyet) csak épp olyan tökéletesen beleolvadnak a burjánzó levelek közé, hogy a felületes szemlélő átsiklik rajtuk. Ezt a darabot a Keresztelő Szent János templom hátsó kertjében fotóztam, ahol egy régi faajtón tucatnyi volt belőlük. Groteszk látvány mindegyik, de ez a kedvencem.

The misterious cyclist

It looks like an illustration from a storybook, but actually it is a real photo I took in the Market of Coventry. In one dark corner there is an old automaton. It doesn't work, but there are some spectacular characters - and this man with his bicycle-baloon is one of them. All the other figures are so lifelike, and normal, so I just can't stop thinking that maybe he was a famous person of the city. I have never heard about him, but I know that the bicycle was invented in Coventry. Altough I don't think it has ever flown... --------------------------------------------------------------- Kedvelem ezt a képet, mert úgy néz ki, mint valami Szegedi Katalin akvarell az egyik kedvenc mesekönyvemből. Meglepő módon ez egy fotó, amit a helyi piac egyik homályos sarkában készítettem. Ott áll egy régi játékautomata, ami sajnos nem működik, de tele van bájos alakokkal. A különös csak az, hogy ezen kívül az összes figura teljesen normális, hétköznapi alak - pakoló autósok, babakocsit tologató anyukák, sétáló emberek. De ott van fölöttük ő, a különös figura a léggömbös biciklin. És olyan valódi, hogy nem tudok másra gondolni, mint hogy talán ő is itt élt a városban, csak én nem ismerem fel őt. Az bizonyos, hogy a világ első bicaját itt, Coventryben készítették. De nem hinném, hogy valaha is repültek vele.

Black beauty

Származási hely: My Coventry

There are some quintessential symbols of England - the Double Deckers, Big Ben, the Union Jack - and the bug-shaped black cabs. Everyone in the world associates their image with the UK. The black cab was a great mystery for me. It looked like a very distinguished old gentleman with a bowler hat. But I couldn't imagine what it looked like when you were siting in one. As a tourist I was afraid to use them, because I thought it had to be horribly expensive. It seemed a luxury item to me that I can't afford. When I arrived in Coventry with 5 suitcases and three children it didn't make sense to use the public transport from the train station. We had to get not one but even two taxis to take us home. When I sat inside it was a real revelation. In Hungary the taxis look like any other ordinary cars. But the black cabs are totally different. It has more space and seems humongous when you sit down. First of all, there is no boot, so we had to put each suitcase in front of our legs. And there are five seats in the car - three facing forwards and two backwards, and you can't sit next to the driver - there is a glass between him and the passengers. I hadn't seen a car designed to be a passenger carrier before. And the best part was - when I realised, that it's not more expensive than any other taxi in the world. Not a cheap one, but sometimes it's affordable. And what is the connection between Coventry and the cab? Not just the fact that the city is full of them, but I read all the black cabs in the UK were made in Coventry. So it's not just the symbol of the UK - but the City itself. And what I like most it's that, there are not just black ones, but a whole range of colors, from purple to green or red. They're as colorful as the city itself.  

-------------------------------- 

Vannak olyan dolgok, amiket meglátva mindenkinek csakis Anglia jut az eszébe. A Big Ben, a piros kétemeletes buszok, az angol zászló á és idetartozik a fekete, bogárformájú, kerekhátú fekete taxi is. Nekem ez utóbbi nagy rejtély volt évekig, mert elképzelni sem tudtam, mi rejtőzhet az elegáns kis formája mögött, ami mindig is egy keménykalapos, elegáns angol gentleman-re emlékeztetett. Bár többször jártam már Angliában, soha nem mertem kipróbálni. Ami ennyire elegáns kívülről, gondoltam, csakis méregdrága lehet, mint minden más errefelé. Ám amikor megérkeztünk Coventrybe öt bőrönddel és három gyerekkel, nem volt más választásunk. Buszozni, átszállni ennyi csomaggal lehetetlennek tűnt, így hát nem is egy, de két taxit fogtunk a pályaudvaron és azzal jöttünk haza. Komolyan mondom, izgatottabban vártam, hogy felnyíljon az ajtaja, mint bármi mást az egész út során. Izgalmas volt - és persze csalódás is egyben. Mert kicsit poros volt, piszkos és egyáltalán nem elegáns. Viszont tényleg teljesen más, mint bármilyen más kocsi, ezt ugyanis a taxizásra tervezték. Nincs csomagtartója, így minden bőrönd az utastérbe kerül. És nem lehet a vezető mellé ülni, mert üvegablak választja el az utasteret a vezetőfülkétől, így még beszélgetni se nagyon kell, amit pedig minden magyar taxissal szinte kötelező. Ráadásul öt ülés van benne, három szembe a forgalommal, kettő háttal neki. Ám ami a legjobb volt, az a tény, hogy nem is drága. Legalábbis nem drágább, mint az otthoni taxik. Nem olcsó, de megfizethető kategória. És hogy miért írtam ma a fekete taxikról? Nem csak azért, mert Coventry tele van velük, de azért is, mert itt gyártják őket! A város évtizedekig volt híres nagy autógyárairól, amelyek többsége mára már bezárt (nagy munkanélküliséget és komoly krízist hagyva maga után) és a fekete taxikat a mai napig itt készítik. Ráadásul már nem csak feketében, de szó szerint a szivárvány minden színéban, van rózsaszín, piros, zöld, kék - pont olyan színes a választék, mint a város lakói maguk.