Tuesday 29 May 2012

The Legend of the Black Mermaid


The Market of Coventry offers lots to buy. My favourite stall is the fish counter. I have to admit I don't eat fish - but I like how it looks. The strange species and the smell of it. But in Coventry there is much more to see at the counter. On the walls there are some statues in some naive style. My favourite is the black mermaid - isn't she adorable?

 ------------------- A piac Coventryben megunhatatlan látványosság számomra és persze állandó téma. Rengeteg kis bolt van, ahol imádok böngészgetni, nézelődni - de a kedvencem a halaspult, pedig amúgy nem szeretem, a halat. Itt tehát soha nem vásárolok, mégsem tudok úgy elmenni mellette, hogy ne csodálnám meg a különleges választékot - a furcsa halakat, kagylókat, amint a jégen fénylenek, és imádom az átható tengerillatot, ami árad belőlük. De most nem ezt fotóztam le, hanem a falat, amit ilyen naív tengerész szobrok díszítenek. A csúcs pedig a fekete hableány. Sehol másutt nem láttam még ilyet - hát nem imádnivaló?

Sunday 20 May 2012

Crying Poppies


Flowers have power. You can express your feelings with them, your love, your sorrow or your grief. But I had never heard about the meaning of the poppies. When we arrived to the UK, I didn't understand why there were a lot of poppies pinned the people's coats. So I asked one guy who sold little pin-poppies, what it meant. He told me that after the first World War all the French and German battlefields where the soldiers died were covered with poppies, because this was the only plant that could grow on this barren land. Since then the scarlet red colour of this flowers is associated with blood and the lost lives of the soldiers and poppies became the symbol of the soldiers, who died on duty. On the 11th of November the UK celebrates Rememberance Day, when everyone can think about the loved ones in their families who died at war. At this time of the year every memorial place receives a new wreath, made of poppies to remember the soldiers who died for their country.  

---------------------- 

 A virágoknak mágikus erejük van - ezerféle érzelmet tudunk velük kifejezni. Szerelmet, vágyakozást, gyászt - de soha nem hallottam korábban arról, hogy a pipacs törékeny virágai is jelentéssel bírnak. Amikor Angliába érkeztünk, feltűnt, hogy nagyon sok ember kabátján látok pici műanyag pipacs-kitűzőt. Fogalmam sem volt róla, hogy mit jelenthet ez, így amikor találkoztam egy árussal, megkérdeztem tőle. Ő mesélte el nekem, hogy november 11. nagyon fontos ünnep Angliában, az Emlékezés napja, amikor minden család a háborúban életét vesztett családtagját, ősét siratja, rá emlékezik. És miért pont pipaccsal? Hát mert az első világháborúban a vérrel borított harcmezőkön ez volt az egyetlen virág, amelyik megélt, virággal borítva sok-sokezer halott katona jeltelen sírját. A vörös virágok olyanok voltak, mint a lángoló, vérrel borított gyászmezők. A pipacsokat amúgy veterán katonák árulják, és a befolyt jövedelem a katonaözvegyek családjaihoz kerül. A kitűzőt pedig  nem csak egy nap hordják az angolok, mint mi a kokárdát, hanem heteken át - még a tévébemondók, és a királyi család tagjai is. A háborús emlékművekhez pedig ilyenkor ugyanilyen pipacsokból font koszorú kerül. Az összes katona emlékére, aki a hazájáért áldozta életét.Ezt a lebombázott Coventry katedrálisban fotóztam.

Wednesday 16 May 2012

Angelic inspiration


Today angels seem to be making a reapperance. More and more people believe that they walk among us, and help those who need it. The idea that every living being has its attendant spirit is shared by many cultures and is very popular. To see an angel at the gate of a catholic church is not a big suprise - but I am really charmed by the graceful and eery face of this one, at the west wing of the old cathedral.

 ------------------ 

Az angyalok ellentmondva minden ésszerűségnek, népszerűbbek, mint valaha. Racionális korunkban egyre több ember hisz benne, hogy az angyalok köztünk járnak és segítenek annak, aki bajba kerül. Az gondolat persze több ezer éve népszerű, és szinte minden kultúrában jelen van. És angyalt látni egy katedrális ajtaja mellett nem is nagy meglepetés. Engem mégis elbűvölt ennek a bájos és titokzatos angyalnak az arca, aki a régi Katedrális nyugati oldaláról mosolyog le a turistákra.

Thursday 10 May 2012

Green Man


The green man is actually not green and it's not a whole man - just a face. A very ugly, strange face surrounded with leaves and other brances that have sprouted from the mouth or the nostrils. Oddly enough these frightening pagan faces are on the walls, pillars and doors of average churches - no one knows exactly why. There are lots of theories: nature gods, fertility symbols, wine spirits or vegetative demons. Dozens of fascinating ideas, but there are just a few things we know for sure: they are almost always male figures and always rather bestial ones. In the backyard of St. John the Baptist's I found a spectacular wooden door with some creepy faces. Here is my favourite.

---------

A "green man" azaz a zöld ember az angol folklór szerves része. Fura módon nem zöld és a legtöbbször nem is ember, inkább valami fura állatias arc néz ránk a burjánzó levelek közül, amelyek nemcsak körbeveszik az ijesztő figurát, hanem bele is folynak a szájába, orrlyukaiba, még ijesztőbbé varázsolva a faragványt. Senki nem tudja, hogy ezek az alakok mit szimbolizálnak - termékenységistenek, bor-szimbólumok, növény-démonok, erdei lelkek? Rengeteg elmélet és könyv született már róluk, merthogy nincsenek kevesen, csak nem nagyon szoktuk észrevenni őket. Fura módon rengeteg templomban megtalálhatóak, (legutóbb a Halászbástyán fotóztam egyet) csak épp olyan tökéletesen beleolvadnak a burjánzó levelek közé, hogy a felületes szemlélő átsiklik rajtuk. Ezt a darabot a Keresztelő Szent János templom hátsó kertjében fotóztam, ahol egy régi faajtón tucatnyi volt belőlük. Groteszk látvány mindegyik, de ez a kedvencem.

Tuesday 8 May 2012

For sale


Unless you count gray this April offered little in the way of colours. But in the market you can always find something that lightens your eyes up. Wild colours, exciting textures, shiny and smooth objects. Just loveable! But besides making pictures I love to shop here too, and I love this system of offering the food - in bowls. In Hungary I have never seen anything like that, but I find it very useful. You don't have to ask or name anything, just grab a bowl and you have what you pick up - for one pound. (Sometimes you can get two for 1.50) That is so convenient, because there are a lot of strange things in this market, and I don't know the name of all them, and in this way  embarrassment can be avoided.

--------------------------------------------- 

Egy teljes hónapja esik. Minden fénytelen és fájdalmasan szürke. Ám a piac ilyenkor is tele van élettel és színekkel, és csak úgy kényezteti az ember szemét a sok forma, harsogó szín, selymes felület. De nem tagadom, nem csak fotózni szeretek itt, hanem vásárolni is. Ezt az edényes rendszert meg különösen szeretem. Magyarországon még soha nem láttam hasonlót, pedig nagyon praktikus. Nem kell találgatni, hogy egy vagy két kilót akarok, becsülgetni, hogy vajon az mennyi lehet. Felveszem a tálat, és kifizetem érte az egy fontot. (Kb 360 Ft) Zárás előtt akár még olcsóbban is. És ami még jobb, így nem kell semminek tudni a nevét - ami ebben a közegben, ahol millió soha nem látott gyümölcsöt és zöldséget kínálnak csak bónuszpont.

Sunday 6 May 2012

The misterious cyclist



It looks like an illustration from a storybook, but actually it is a real photo I took in the Market of Coventry. In one dark corner there is an old automaton. It doesn't work, but there are some spectacular characters - and this man with his bicycle-baloon is one of them. All the other figures are so lifelike, and normal, so I just can't stop thinking that maybe he was a famous person of the city. I have never heard about him, but I know that the bicycle was invented in Coventry. Altough I don't think it has ever flown...

---------------------------------------------------------------

Kedvelem ezt a képet, mert úgy néz ki, mint valami Szegedi Katalin akvarell az egyik kedvenc mesekönyvemből. Meglepő módon ez egy fotó, amit a helyi piac egyik homályos sarkában készítettem. Ott áll egy régi játékautomata, ami sajnos nem működik, de tele van bájos alakokkal. A különös csak az, hogy ezen kívül az összes figura teljesen normális, hétköznapi alak - pakoló autósok, babakocsit tologató anyukák, sétáló emberek. De ott van fölöttük ő, a különös figura a léggömbös biciklin. És olyan valódi, hogy nem tudok másra gondolni, mint hogy talán ő is itt élt a városban, csak én nem ismerem fel őt. Az bizonyos, hogy a világ első bicaját itt, Coventryben készítették. De nem hinném, hogy valaha is repültek vele.